latkep_hatul.png
latkep_elol.png
tornyok1.png
tornyok2.png
tornyok3.png
tornyok4.png
lepcso1.png
lepcso2.png

„A kövek beszélnek”

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.

A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszakszön, az nem más mint a beton. Egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. A huszadik század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.

A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.

A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, s az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat.