Bory Jenő 1920-tól a harmincas évekig folyamatosan kapta a megbízásokat első világháborús emlékművek tervezésére és megvalósítására az ország különböző pontjain Közéjük sorolható a Sebzett Hős szobra. Ez eredetileg a Műegyetem főépülete mögötti kis, bensőséges hangulatú téren állt, 1927. október 20-án avatták fel. Keletkezéstörténetét pontosan rögzíti a Liber-féle budapesti szoborkatalógus, melyből kiderül, hogy egykor közadakozásból valósult meg. A három méter magas bronz ifjú ikonográfiája mindenképp különös, hiszen a katonaemlékműveken egyáltalán nem megszokott a klasszikus mintázású akt. Bory Jenő láthatólag Michelangelo Dávidjának kánonszerű formáit tartotta szem előtt, bár az ő alakjának kontraposztja zártabb, de a kezek, a fej tartásában, a tökéletes arányokkal megmintázott izmos férfitest formálásában a nagy előd példáját követte. Ezért hatnak szokatlannak, bizarrnak a modern háborúra utaló attribútumok: a páncélsisak és a jobb kezében leeresztett kard. A sebesülésre csak rejtetten utal a bal kéz mozdulata, a sebére szorított drapériával. A szobor az 1945-ös budapesti harcok során csodálatos módon épen maradt, ma már tudható, hogy a Sztálin szobor öntéséhez az egyetem rektora ajánlotta fel „nyersanyagul”. Szerencsére eredeti nagyságú modellje a Bory-vár szobrászműtermében átvészelte a költözködést és egyéb viszontagságokat. A Műegyetem vezetése 1990-től szorgalmazta a szobor újraöntését, amire 1999-ig kellett várni. 2000 májusában sor kerülhetett az ünnepélyes újraavatásra az eredeti helyszínen, hogy újra emlékeztessen mindenkit a két világháborúban és 1956-ban elesett egyetemistákra.
A székesfehérvári Püspök-kutat (1928) a szobrász fő művei között tartjuk számon, melyben tökéletesen megvalósul a plasztika és az architektúra egysége.
Kedves ötletet öntött bronzba Huszár születik címmel, 1935-ben. A gólya hátán lovagló kisgyermeket formázó szobor egyik példánya Székesfehérvár városi strandjának gyermekmedencéje mellett áll, a másik a fővárosi Szent János Kórház egykori szülészeti, ma radiológiai pavilonja előtti parkot díszíti.
A Tó tündére Agárdon egy szépen megformált leányakt. Érdekessége, hogy alumíniumból öntötték.