A fiatal építész-szobrász első jelentős megbízásait síremlékek készítésére kapta. 1906-tól az első világháborúig közel tíz nagyszabású síremléket állított fel, ezek a Fiumei úti sírkertben láthatók.
Kultúrtörténeti érdekességként is említésre méltó a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége által megrendelt, a Petőfi család emlékére 1913-ban felállított sírszobor kompozíció, mely ugyancsak a Fiumei úti sírkertben látható. A feladat nem volt egyszerű, hiszen kezdetben csak a „a jó öreg kocsmáros és neje” nyugvóhelyéül szánták a sírt, majd később ide került Petőfi István, végül 1912-ben Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán maradványai is itt kaptak helyet. Mivel a költő csak szellemében van jelen, talán ezért szerepel a félbevágott obeliszk tetején súlyos szárnyaival egy lantot óvó madár.
A két világháború között is számos síremlék készült, a második világháború után azonban az ilyesfajta síremlékek divatja leáldozott.